Facebook

Gencsapáti

Gencsapáti község, a Szombathely Járás egyik legdinamikusabban fejlődő települése, Szombathely és Kőszeg között, a megyeszékhely nyugati határán terül el. A község 1943-ban Nagygencs (korábban Németgencs) és Gyöngyösapáti egyesítéséből keletkezett.

Mint a környéken mindenütt, Gencsapáti területén is kerültek elő réz- és bronzkori emlékek, sőt őskori csiszolt kőeszközöket és kerámiatöredékeket is találtak. 1941-ben egy népvándorlás-kori csontvázas sírra bukkantak.

A római korban a település Savaria (a mai Szombathely) „elővárosa” lehetett, erre utalnak az előkerült épület- és vízvezeték-maradványok. A római provincia idejéből származik az az oszloptöredék, melyet a későbbi néphagyomány Ördögkőnek nevezett el és legendákkal vett körül.

A nyugatrómai birodalom bukásától Szent István koráig a település a Salzburgi Érsekséghez tartozott. Első királyunk egyházszervezése során a Győri Püspökség fennhatósága alá sorolta.

Nagygencset először egy 1288-ban kelt oklevél említi „Villa Gench” néven. A faluban a Genchieknek voltak birtokaik melyen 1372-ben megosztoztak. A község – amely a kőszegi uradalom része volt - a középkorban többször cserélt gazdát. Birtokosai között megtalálható a Garai, a Jurisich, a Nádasdy, a Széchi és az Eszterházy család.

A reformáció Nagygencset sem hagyta érintetlenül. A XVII. század első felében evangélikus lelkészei voltak a falunak, 1655-ben még evangélikus zsinatot is tartottak itt. A falu temploma valószínűleg 1671-ben került vissza a katolikusok birtokába. A győri püspök ekkor Széchenyi György, a falu birtokosa pedig Széchenyi Péter.

A gótikus eredetű plébániatemplom építéséről nincsenek pontos adatok. Első leírása egy 1674. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben szerepel, ahol a templom mellett álló kápolnát is megemlítik. Az írásos emlékek tanúsága szerint az épület 1689-ben már meglehetősen romos, annak ellenére, hogy Eszterházy Pál megnagyobbíttatta és javíttatta. A templomot 1880-ban építették át háromhajóssá eklektikus stílusban.

A századfordulótól 1937-ig Németgencs (anyaegyház), valamint a szomszédos Perenye és Apáti (fíliák) egyház-szervezetileg egy egységet alkottak.

A hajdani Gyöngyösapátit 1328-ban említi egy jelentés, melyet a vasvári káptalan készített Károly Róbert részére. E jelentés szerint a Vas vármegyei Apaty birtok egy bizonyos Rempe fia Salamon fia Mihály birtokában volt.

Kör alakú nyilvános kápolnáját 1815-ben lebontották, helyére kőkeresztet állítottak fel. Új temploma 1903-ban készült el.

A falu nevezetesebb birtokosai a Nádasdy, a Chemetey, a Batthyány és a Széchenyi család. A 12 szobás várkastélyt a Chemetey család építtette a XVI. század második felében. A kastélyt a Széchenyi család az 1820-as években építtette át klasszicista stílusban.

A gyakori birtokcserék után a kastély Apponyi Albert birtokába került. Halála után 1935-től tiszti üdülő, majd lengyel menekültek szállása a háború végéig. 1945-től 1948-ig volt deportáltaknak nyújtott otthont, majd ismét katonai kezelésbe került. 1956 óta gyermekotthonként működött. Jelenleg egy vállalkozás tulajdonában van, állapota sajnos nagyon leromlott, nem látogatható!

A két szomszédos települést 1943-ban egyesítették Gencsapáti néven.

Gencsapáti legnevezetesebb látnivalója a falu határában található Szentkút, amely a környék kedvelt zarándokhelye. 1756-ban Batthyány József pozsonyi prépost egyházlátogatást végzett Gencsapátiban. A látogatás jegyzőkönyve részletesen beszámol a gencsi határ nyugati részén fakadó bővízű forrásról, amely fölé Török Mihály és felesége, László Katalin kápolnát építtettek hálából kisgyermekük csodás gyógyulásáért.

Gencsapáti

Elérhetőségek

Cím: 9721 Gencsapáti, Hunyadi u. 229.
Polgármester: Bodorkós Ferenc
Web: http://www.gencsapati.hu
Email: gencsapati@savaria.hu
Telefonszám: 94/510-225
Fax: 94/511-542

Térkép nagy méretben

Értékleltár Értékek megtekintése térképen

Események