A Szombathely szomszédságában elhelyezkedő településünk Nagyunyom, Balogfa és Héraháza egyesüléséből keletkezett. Balogfa és Nagyunyom 1949. január 1-tól egyesült. 
Unyom első okleveles említése 1318-ból származik. 
A 20. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az 1. világháborúban 16-an haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41 között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a 2. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 12 főnyi áldozatott követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságra, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni. A község az 1990-ig létezett tanácsrendszerben a kisunyomi közös tanácshoz tartozott. Ez a rendszer nem kedvezett a település fejlődésének. Nem épült sem korszerű iskola, művelődési ház, orvosi rendelő. Eme hiányosságok felszámolás ma a megnövekedett költségek miatt nagy erőfeszítést igényel önkormányzatunktól. 

A lakosság számának alakulása:

1. Adóegységek száma 1549-ben: Balogfa: 3.
2. Lakossága 1697-98-ban: Balogfa: 81; Héraháza: 51; Nagyunyom: 169.
3. Lakosság 1787-ben: Balogfa: 192; Héraháza: 91; Nagyunyom: 296
4. Házak száma 1787-ben: Balogfa: 30; Héraháza: 13; Nagyunyom: 45.
5. Lakossága 1913-ban: Balogfa: 404; Nagyunyom: 372.
6. Lakossága 1933-ban: Balogfa: 456; Nagyunyom: 372.

Birtokosok:

1. 1549-ben: Balogfa: Ányos; Nagyunyom: Akacs,
2. 1787-ben: Balogfa: Zanathy; Héraháza: Gindli; Nagyunyom: Zobothin.
3. 1836-ban: Balogfa: Gyorffi, Zanathy; Geszti és mások; Héraháza: Gindli; Nagyunyom: Szegedy, Vajda, Eörsy, Misky. 

Elhelyezkedés: Északon Szombathellyel, dél-keleten, keleten Sorokpolánnyal, dél, dél-nyugaton Kisunyommal, nyugaton Jákkal határos. Nagyon kedvező közlekedés-földrajzi helyzetben fekszik a község. A megyeszékhely közelségén túl a forgalmas 86-os számú főút is érinti a községet, de vasútállomása is van. Ezek a tényezők bizonyára közrejátszanak a három korábbi faluból, Balogfából, Héraházából és Nagyunyomból összenőtt település fejlődésében.

Balogunyom község Szombathelytől délre a Gyöngyös-sík déli részén található, a Perint, a Sorok és a Jáki-Sorok mentén. A Kőszegi hegységtől a Rábáig lejtő területen a vízfolyások a Rába irányába futnak. Az alföldi jellegű, lapos táj felszínét kavicstakaró, vályogos, löszös üledék borítja. Ezt az egyhangúságot a Gyöngyös elhagyott medrei teszik változatosabbá, de a felszín vertikális tagoltsága így is csekély. 

Balogunyom éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a napsütéses órák száma 1850-1900 között van évente. Szeles, akárcsak Szombathely. Az évi átlagos hőmérséklet 9 °C körül alakul, a csapadék pedig általában nem éri el a 650-700 mm-t. A falu határának jellemző talajtípusa az erdőtalaj, de a vízfolyások közelében az agyagbemosódás barna erdőtalajok is megjelennek.