Az Arany-patak mentén fekvő település első okleveles említése 1236-ból való. Akkor még Bulcsunak hívták, utalva ezzel Árpád nagyfejedelem után a legnagyobb hadvezérünkre, Bulcsúra, kinek nyári szállásának központja volt itt fellelhető.

Bulcsú annak a hét hadvezérnek volt az egyike, akik hadat viseltek Hispánia ellen. A 945-ös háborút sikerrel zárta, 955-ben Augsburgnál azonban nem csak csatát, de életét is vesztette. Ezzel a horkák uralmának vége szakadt, az Árpádok csatolták magukhoz a törzset. 

Egykori nyári szállásának központja továbbra is fent tartja emlékét, nevét őrizve. 1495-ben változtatták csak Bulcsuról Bucsura. 
A hiteles feljegyzések először 10 házat és 40 főt említenek, mely az évek folyamán egyre csak gyarapodott. A templom alapjai 14. századiak, mely szintén arra utal, hogy lakott helynek kellett itt lennie már akkor is. A templom belső berendezése 18. századi barokk. 

Az I. világháborúban 80-an vettek részt, 17-en haltak hősi halált, többen sebesültként tértek vissza. A trianoni békediktátum után vált határ menti településsé. Olykor alig 500 m választja el nyugati szomszédunktól - emiatt lett egyre nehezett helyzetben a II. világháború után. 
A falut ekkor szó szoros értelemben vett műszaki zár vette körül, mely a szélső ház mellett húzódott. Mindenki gyanús lett, aki Bucsuba látogatott. Hiába lehetett jobban megközelíteni a távoli vidéket is már a közlekedés javulásának köszönhetően, ez csak még jobban elzárta a kis határ menti települést az ilyen irányú törekvésektől, az ország többi régiójától. 

A rendszerváltás óriási mérföldkő alapja lett Bucsu életében, mely nem csak a kapuk lebontását jelentette, hanem a teljes fejlődés megindulását, a környékbe való integrálást is. Ekkor lett lehetőség csak I. és a II. világháborúban elhunytak megemlékezésére a templom oldalán elhelyezett, arany betűkkel kirakott márványtáblával. 

A község 1990-ig - a tanácsrendszerben - a toronyi Közös Tanácshoz tartozott, 1992.01.01-től önálló Polgármester Hivatal található a községben.

Elhelyezkedés: Bucsu a Vas-hegy és a Kőszeg-Hegyalja között található, 10 km-re Vas megye közigazgatási székhelyétől, Szombathelytől, és 3 km-re az ausztriai határtól. Meközelíthetősége jó, mivel a megyeközpontból két útvonalon keresztül is elérhető.

A falu páratlanul szép természeti környezetben fekszik, az Alpok vonulatai, erdőségek, patakok által körülvett területen. Már maga a látvány is itt maradásra késztetheti az erre járókat: az út mellett cseperedő fák, a domboldalakon katonás rendben, de egészségtől duzzadó fenyők, melyek között több kisebb patak folyik (ilyen a Bucsut is átszelő Arany-patak), őzek, szarvasok, rigók, s több más, értékes állatok. 

A táj képe a község határától északra elegyengetett síkság, hegylábfelszín. Délre enyhén hullámos dombság. A falu alatt lévő kőzetekben nem található ásványkincs, gyógy- és hévízforrás. 

Éghajlatát tekintve mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves területről van szó, ahol az évi átlaghőmérséklet 8,8 oC 700-7500 mm csapadékkal. Bucsun folyik keresztül az Arany-patak, azt bizonyítva, hogy a térség vízháztartása pozitív. A lehulló csapadék jóval meghaladja a párolgás mértékét, ugyanakkor a Kőszegi-hegységről a felgyülemlett vízmennyiséget több kisebb felszíni vízfolyás hozza le a völgyekbe, így téve tagolttá a vidéket. Ez utóbbiank köszönhetően magas az erdősültség.

Népesség:

Állandó lakosok 569 fő 
Ideiglenes lakosok 36 fő 

Állandó lakosok életkor szerinti megoszlása

Munkanélküliség: Községünkben nem számottevő. 

A szombathelyi kistérséghez tartozó határmenti falu népessége története során csak kis mértékben ingadozott. Soha nem csökkent 500 fő alá és nem emelkedett 1000 fő fölé.

1990-től napjainkban a vándorlási egyenleg egyértelműen és jelentősen pozitív.

Egyértelműen kedvező a település népességének szerkezete. Kevés olyan falu van Vas megyében, ahol az öregségi index 1,0 alatti, Bucsu ilyen.