Facebook

Sorkifalud

A község területén már az ősi időkben élhettek gyűjtögető, zsákmányszerző életmódot folytató ősemberek. Ezt bizonyítja a 3 db őskori balta, amit a falu határában, munka közben találtak az emberek. Ezek mindegyike csiszolt.

Találunk itt honfoglalásra utaló emléket is. Ebben az időben a Sorok völgye mezőgazdaságilag már művelés alatt állt, ahová a magyarság betelepült a helynevek tanúsága szerint.

A Sorok patak neve a kalandozások idejéből ismert Sur vezér nevével hozható kapcsolatba, amelyhez a "k" kicsinyítő képző járult. Surk nevével találkozunk a vasvári képtalannak 1271. májusi 3-i levelében is, amikor jelentést tesz V. István nejének, Erzsébet királynénak, hogy Koltay Cyzár fiát Leonchot beiktatta Surk nevű birtokába. Ez a birtok hajdan a Sorok bal partján feküdt.

A településeken a feudális korban sok kisnemes lakott. Dömötöriben született Gyömörey Kálmán 1848-as honvéd százados, aki Perczel Mór, majd Guyon Richárd hadtestében a délvidéki harcokban vett részt. Sorkifalud a fent említett nevet hivatalosan 1943. november 17-től viseli. Mindaddig Dömötöri néven szerepelt, s ez az elnevezés a Hunyadiak korára 1457-re vezethető vissza. A feljegyzések szerint "Demeteri" – "Demiwtery" köznemesi család tulajdona volt egykor.

Lakossága zömmel katolikus, de evangélikusok is vannak. 1907. január 1-jétől 1935. január 31-ig a táplánszentkereszti körjegyzőséghez tartozott közigazgatásilag a település. 1935. február 1-jétől Dömötörit a Sorkikisfaludi körjegyzőséghez csatolták.

1939. július 14-én névváltozás történt. Dömötörit, Szentlérántot, Taródházát és Sorkikisfaludot ideiglenesen ez utóbbi néven egyesítették. Az "ideiglenes" szóhasználatot azért vezették be, mert az említett három község nem tudott megállapodni a névváltozást illetően.

A Magyar Királyi Belügyminiszter (50 715/1943.III.BM.sz.) a községek végleges nevét 1943. november 17-én Sorkifalud névben állapította meg. Katolikus temploma a védőszentről elnevezett településrészen, Szentléránton épült.

A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 81-en vettek részt, közülük 13-an haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1838-41. között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 39 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni.

A település az 1990-ig létezett tanácsrendszerben székhelyközség volt.

Birtokosok:

  • 1549-ben: Dömötöri: Tarródy.
  • 1787-ben: Dömötöri: Egerváry és mások; Sorkikisfalud: Szabady és mások; Szentléránt: Korcsmáros és mások. Taródháza: Móricz.
  • 1836-ban: Dömötöri: többen; Sorkikisfalud: többen; Szentléránt: többen; Taródháza: Mikos.

Négy aprócska falu (Dömötöri, Sorkikisfalud, Szentléránt és Taródháza) egyesítésével hozták létre a jelenlegi települést.

Taródházán jó két évtizede egyetlen ember sem lakik.

A taródházi temetőben van eltemetve Inkey Béla (1847-1921) geológus, a magyar agrogeológiai kutatások megalapozója. A temetőtől nyugatra találhatók Zalak várának maradványai, amit oklevél 1258-ban említett először, de az 1400-as évek közepén már nem használták.

 

Elhelyezkedés: A három község egyesítéséből született falu a Gyöngyös-sík dél-nyugati szegletében található, a Sorok bal partján. A megye középső részén, három főút, a 8-as, a 86-os és a 87-es között, nagyjából egyformán 4-5 kilométer távolságra van. Ezzel együtt is jónak mondható a két vasúti megállóval is rendelkező falu közlekedési helyzete. Vasvár 18, a megyeszékhely pedig 17 km-re van, közúton és vasúton egyaránt. Az alföldiesen lapos táj felszínét kavicstakaró, vályogos, löszös üledék borítja, a felszín vertikális tagoltsága igen csekély, felszíni formákban szegény a táj. A község éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a napsütéses órák száma 1850-1900 között van évente. Az évi átlagos hőmérséklet 9 ° C körül alakul, a csapadék pedig általában nem éri el a 650 mm-t.  A falu határának jellemző talajtípusa az erdőtalajok.

 

Népesség:

Lakossága 1697-98-ban:
Dömötöri:102; Sorkikisfalud: 201; Szentléránt: 102; Taródháza: 110.

Házak száma 1787-ben:
Dömötöri:42; Sorkikisfalud: 42; Szentléránt: 20; Taródháza: 17.

Lakossága 1933-ban:
Dömötöri:426; Sorkikisfalud: 255; Szentléránt: 385; Taródháza: -.

 

Állandó lakosok685 fő
Ideiglenes lakosok11 fő

 

Állandó lakosok életkor szerinti megoszlása

0-5 éves32 fő
6-14 éves74 fő
15-18 éves25 fő
19-54 éves365 fő
55-60 éves42 fő
61 év felett147 fő

 

Munkanélküliség: Regisztrált munkanélküli nincs.

Sorkifalud

Elérhetőségek

Cím: 774 Sorkifalud, Kossuth Lajos u. 30
Polgármester: Erős Zoltán
Web: http://www.sorkifalud.hu/hu/
Email: sorkifaludhivatal@pwnet.hu
Telefonszám: +36 94 556-038
Fax: +36 94 556-039

Térkép nagy méretben

Értékleltár Értékek megtekintése térképen

Események

Nincs megjeleníthető esemény