1217-ben egy határjáráskor Szciluag formában említették az akkor még egységes falut, amely a 16. század első felében már kettévált. Nagy- vagy Felsőszilvágyon nagyobb birtoktestek alakultak ki, amelyek a Szelestey- a Zarka-, a Tallián-, Szegedy-, és a Bezerédj-családok tulajdonába kerültek. 1549-ben két nemesi kúriát jegyeztek fel a Szelesteyek és a Zarkák tulajdonaként.
Alsószilvágyon, amelyet a Kis és a Nemes jelzővel is többször illettek, köznemesi birtokosok laktak. A 19. sz végén Riedinger Károly volt a legnagyobb birtokos. 1918-ban Bezerédj Imre vásárolta meg a felsőszilvágyival együtt ezt a gazdaságot.
A Gaál-kastélyt hajdan Bezerédj Imre is birtokolta. Az épület ma romos állapotban van és a régi park maradványa is csupán néhány japánakácból áll.
Templomtörténet
A Szent Miklós római katolikus plébániatemplom elődjét a 14. században is említették. A protestánsok még 1673-ban itt tartottak kerületi gyűlést. Az 1674-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben ősrégi, kicsi, kőszószékes, boltozott szentélyű épületnek írták le. 1769-ben történt felújítása előtt táblafödémes volt és a karzata teljesen körbevette a hajót.
A barokk stílusú, egyhajós, a hajónál keskenyebb egyenes záródású szentélyű templom négyszintes tornya a főhomlokzat előtt áll. Az órahelyes párkány felett sokszögű gúlasisak látható. A szentélyhez kápolna és sekrestye kapcsolódik. A torony alatti bejárat felett timpanonos párkány látható. A hajót két, a szentélyt egy csehsüveg-boltozat szakasz fedi. A párkányos orgonakarzatot két falazott pillér tartja. A szentélyt késő barokk oltárépítmény választja el, amelyen négy copf váza és sugárkoszorúval keretezett Szentháromság-szimbólum áll. Szent Miklóst bemutató ovális oltárképét lebegő angyalok tartják. Az oltár mögé kétoldalt kapun lehet bejutni, ahol két, címeres, klasszicista korból származó sírkő látható a falba építve. A szószék az oltárhoz hasonló részletképzésű.
1715-től vezetik az anyakönyvet, ekkor Nemesbőd is ide tartozott. Az első plébánia 1834-ben épült, amely 1847-ben és 1865-ben teljesen leégett, majd 1925-ben épült az, amelyet nemrég elbontottak. 1885-ben volt felújítása a templomnak. A belsőt 1943-ban Stefek Albin készítette neobarokk stílusban, de ennek egy részét 1969-ben átfestették, amelyből mára csak a jeleneteket ábrázoló részek maradtak meg.
A külsőt 1948-ban és 1962-ben tatarozták. Jelenleg a templom újabb felújítás alatt áll, melyet kutatások és régészeti feltárások előztek meg, ahol értékes középkori, sőt a X. századból származó leletekre bukkantak.
A templom előtt egy 1732-ből származó Passiószobor áll, az oszlop oldalán a szenvedés jelvényeivel: ládzsával, izsoppal, dorongokkal.
A két település egyesítés előtti néhány sajátossága:
Felsőszilvágyról az írott források számon tartják, hogy szorgalmas, magyar kisbirtokosok által lakott hely. Régi birtokosa a Tallián család volt. Az első világháborúba 52 főt adott a falu. Már az 1930-as évek végén rendszeres autóbuszjárat volt Szombathely felé. Postája, jegyzősége, telefon és távirda állomása Acsádon található. Élénk az egyesületek működése: Önkéntes Tűzoltó Egylet, Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet.
Alsószilvágy az acsádi körjegyzőség része volt "szegényebb sorsú lakossággal". A község nagybirtokosa Bezerédy Imre volt a II. vh előtt. E falu volt a Gaál család ősi fészke. Intézményei Acsádhoz kötötték, temploma Felsőszilvággyal közös volt.
Vasszilvágy jelenleg a Nyugat-Dunántúli Régió és a szombathelyi kistérség részeként van besorolva. A község a nyugati határ közelében, Szombathelytől 15 km-re található.
Nagytérségi elhelyezkedés
A Nyugat-Dunántúli Régió a szomszédos területekkel ápol szorosabb kapcsolatot, elsősorban Burgenlanddal, Észak-Szlovéniával és Pozsony térségével.
A település része a Burgenlanddal és Vas, Zala, Győr-Sopron megyék által alkotott Eurorégiónak és a megyei önkormányzaton keresztül az Alpok-Adria Munkaközösségnek. Vasszilvágy nagytérségi kapcsolataiban meghatározóak jelenleg - és főként a jövőben - a következő közlekedési tengelyek:
Pozsony-Szombathely-Zágráb/Ljubljana-Adria kikötők közlekedési kapcsolatai.
Kistérségi kapcsolatok
A települést a legszorosabb szálak a megyeszékhely felé kapcsolják. A község a 86 sz. főút által megfelelő eljutási lehetőséggel rendelkezik a megye minden irányába.
A település a szombathelyi agglomerációs gyűrűn kívül helyezkedik el.
Népesség:
Állandó lakosok életkor szerinti megoszlása
2015. január 1-jei létszámból (411 fő)
Kor | Fő |
0-2 | 11 |
3-5 | 9 |
6-13 | 31 |
14-17 | 18 |
18-54 | 220 |
55-59 | 33 |
60-69 | 50 |
70-79 | 30 |
80- | 9 |
A település lakosságának 22 %-a időskorú, 17 %-a pedig 18 év alatti gyermekkorú. Az öregedési index enyhén emelkedik, értéke: 1,29 , azaz több a 60 év feletti, mint a gyermekkorú. A fiatal népesség súlya jelenti a község fejlődésének perspektíváját.
A népesség alakulásának változása
(Forrás: KSH Népszámlálási adatok 2000.)
A lakónépesség száma az 1930-as évekig kisebb megtorpanásokkal folyamatosan emelkedett. Ezután a népesség 70 év alatt közel 300 fővel csökkent. A fogyást az elvándorlás nagy mértéke okozta. Egészen napjainkig tartott a népességvesztés, de az elmúlt néhány évben stagnálás tapasztalható, főként a városból falura kitelepülők, illetve a térségbe áttelepülők személyében. Az adatokból leszűrhető, hogy a népességszám az utóbbi években stagnál. Alacsony a mortalitási index, de az élveszületési ráta még alacsonyabb, ez a fő oka a természetes fogyásnak.
A település népsűrűsége: 35,00 fő/km2, területe: 11,8 km2.
Cím: 9747 Vasszilvágy, Rákóczi F. u. 25. Polgármester: Szabó József Web: http://www.vasszilvagy.hu/hu/ Email: sopte@savaria.hu Telefonszám: +36-94/510-045
Térkép nagy méretben